Fehér Csaba: A Prágai Tavasz elfojtása a BRFK jelentések tükrében, avagy „Ruszkik, menjetek haza Cseszkóból!”

A Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei – köztük Magyarország – 1968. augusztus 21-re virradóra lépték át a csehszlovák határt, hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubček kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak, az ún. Prágai Tavasznak. A baráti szocialista ország lerohanása és megszállása magyar szempontból azért is volt kényes, mert Kádár János a megelőző napokban még tárgyalásokat folytatott Dubčekkel. Nem csoda, hogy a magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, ennek ellenére mégiscsak kiszivárgott az események híre. Az első tudósítások augusztus 22-én jelentek meg a hivatalos sajtóban, amelyek baráti segítségnyújtásról szóltak. A közvéleményt érthetően meglepték és megdöbbentették a történtek.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a megszállás napjairól összefoglaló információs és hangulatjelentéseket állított össze. Jelen írásban ezt a forráscsoportot mutatom be és azt próbálom megragadni, hogy milyen hírek jutottak el az utca emberéhez, a különböző társadalmi csoportokhoz, a budapestiekhez. Hogyan viselkedtek a rendőri erők és milyen információkat kaptak ügynökeiktől? Milyen információs útvonalakon futottak be a hírek, kik voltak a hírforrások? Hogyan értékelték az eseményeket a fővárosban, és következményei milyen hatást fejtettek ki a mindennapi életre?[1]

Milyen hivatalos és nem hivatalos előjelek jövendölték meg az események bekövetkezését? A közvélemény nyugtalankodott a Csehszlovákiában zajló változások miatt. A kulisszák mögött pedig már folytak a katonai előkészületek. A tanácstalanság és a tények sajátosan tükröződnek a „Gabi” fedőnevű ügynök jelentésében (1968. augusztus 10.). „Gabi” az Aszfaltútépítő Vállalat sofőrjére hivatkozik, aki a rádióból hallotta, hogy a szovjeteket kitelepítik Csehszlovákiából, a csehszlovák hadsereg pedig felvonul a Szovjetunióval közös határra. Ezután a következtetése: rövidesen háború várható, sorra szűnnek meg a kapcsolatok a szocialista államok és a Szovjetunió között és rövidesen Magyarország is ezt fogja tenni!

A BRFK jelentések megszervezése és rendszere

A BRFK a megszállás napjaiban összefoglaló információs és hangulatjelentéseket állított össze, amelyek az augusztus 21. és szeptember 21. közötti időszakról tudósítanak, az alábbi témakörök szerinti bontásban: operatív ügyek/események, ellenőrzés alatti személyek és rendkívüli események, a közhangulat és a közvélekedés, valamint a gazdasági helyzet. A forrásokból az is kiderül, hogy a BRFK-n milyen előkészületeket tettek, hogy felkészüljenek a várható következményekre. Megszervezték a hatékony tájékoztatás rendszerét, és intézkedési terv, valamint utasítás rendelkezett a követendő eljárásról.

radios_rendor.jpg

2. kép. Rádiós rendőr (BFL VI.12.a.3.)

Dr. Bodor Endre r. alezredes, osztályvezető jelentéséből tudjuk, hogy a „speciális feladatokkal kapcsolatos tájékoztatás” útját már 1968. augusztus 21-én megszervezték. Ennek értelmében a kerületi kapitányságok 14 óráig jelentettek a BRFK Központi Ügyeletének – rendkívüli esetben soron kívül is. A Központi Ügyelet az összesítést követően a Bűnügyi Tájékoztató és Nyilvántartó Osztályhoz (továbbiakban Osztály) továbbította az anyagot. A BRFK Központi osztályai a Közlekedésrendészettel, Igazgatásrendészettel, Közrendvédelemmel együtt szintén az Osztályhoz küldték jelentéseiket. Az érdemleges ügynökjelentések egy példányát a Nyilvántartó Alosztály soron kívül továbbította az osztályvezetőhöz. A fentiek alapján készült el az összefoglaló rövid határidővel 15 óráig és a BRFK Politikai Osztály Tájékoztató Alosztályára került, ahol a Politikai Osztály egyéb értesüléseivel összedolgozva felterjesztették a BRFK vezetőjének.

A Bodor által vezetett Osztály Intézkedési Terve, amely a fentebb már említett speciális feladatok ellátására született, szintén augusztus 21-én datálódott. Ebben elrendelték a munkaidőn túli ügyeleti szolgálat megszervezését a 17.00 és 08.30 közötti időszakra. Az Operatív Nyilvántartó Csoportnak a csehszlovák eseményekkel, a lakosság hangulatával, az ellenséges szervezkedéssel és a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatos híranyagokat soron kívül kellett továbbítani az Osztályra. Nyilvántartási anyagaikat újraértékelték és egyeztettek az Mozgósítási Csoport vezetőjével. A BRFK Tanácsadó Szolgálatot egy fővel megerősítették, és a Központi Panaszügyeleti Irodán 24 órás szolgálatot rendeltek el a „külföldi ügyfelek” szakszerű tájékoztatása céljából. Az Osztály három tisztjével megszervezték az Állandó Tájékoztató Szolgálatot és intézkedtek a riadótervek ellenőrzéséről, hiányok pótlásáról és a riadóláncok felállításáról. Az augusztus 26-án kelt kiegészítő utasításban - Dr. Bíró Sándor r. alezredes, a Főkapitány Bűnügyi II. Helyettese a tájékoztató jelentések tapasztalatai alapján pontosításokat rendelt el, eszerint fokozott mértékben törekedni kellett az események, az ellenséges magatartás és az elkövető személyek konkretizálására. Milyen intézkedéseket tettek a fentiekkel szemben a rendőri szervek? A konkrét ellenséges magatartás, izgatás, a közösség megsértése sem maradhatott gyors rendőri intézkedés nélkül, az ügynöki jelentéseket soron kívüli kellett átadni a vizsgálati szerveknek, a tanúk által észlelt izgatásos és közösség megsértése bűntettek pedig soron kívüli intézkedést kívántak.

szemle_eligazitas_autok.jpg

3. kép. Rendőrségi szemle, eligazítás (BFL VI.12.a.3.)

Az iratokat olvasva és elemezve az alábbiakban bemutatok néhány jellemző trendet és érdekességet, amelyek meghatározták a fővárosiak hangulatát 1968 nyarának végén.

A hangulatjelentések alapján az első napoktól megfigyelhető néhány jellemző állampolgári viselkedésforma. A Budapestre bevezető főútvonalakon, a csehszlovák, kelet-német és szovjet nagykövetségek, valamint Keleti- és Nyugati pályaudvarok környékén, továbbá a Belvárosban és a Nagykörúton megélénkült a gyalogos és gépjárműforgalom. A Nagykörúton cseh és lengyel gépjárművek nagy számát figyelték meg. A csoportosuló emberek táska- és autórádiókon hallgatták a híreket. A nagykövetségeknél tömörülő nyugtalan külföldi állampolgárok körében tumultus alakult ki. Az alapvető élelmiszerek (zsír, cukor, liszt) felvásárlása – mint háborúk idején – hirtelen megugrott az ABC Áruházakban és a Közért üzleteiben, de a 3. naptól (augusztus 23.) csökkenő tendenciát mutatott. Az OTP takarékbetéti kivételek aránya a korábbi hasonló időszakhoz képest háromszorosára nőtt. Aggodalmaskodó hangok a lengyelországi szénszállítás és a fővárosi gázellátás akadályoztatását vizionálták. Érhető módon a jelentéstevők a csehszlovák állampolgárok bizalmatlan magatartását tapasztalták, különösen a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás során.

65730.jpg

4. kép. Forgalom a Nyugati Pályaudvaron (Fortepan l. sz. 65730)

65752.jpg

5. kép. Forgalom a Baross térnél (Fortepan l. sz. 65752)

Az ügynökök és a „társadalmi kapcsolatok” jelentései alapján a vélemények nagyon vegyes képet mutatnak. Eszerint sokan egyetértettek a Varsói Szerződés fellépésével és örültek a felvidéki és kassai bevonulásnak is (!), kisebbségben maradtak, akik helytelenítették a beavatkozást. Ez utóbbi jelenség magyarázata lehet a besúgóktól való nem indokolatlan félelem. A tájékoztatás hiánya és a hírek folyamatos ismétlése miatt, kritikus hangok jelentek meg és még a párttagok, párttitkárok is nehezményezték az információk elhallgatását. A harmadik naptól a jelentések szerint elharapóztak a kommunistaellenes kijelentések, az izgatásos esetek, és az „ellenséges elemek” aktivizálódását lehetett tapasztalni pl. röpcédulák terjesztése útján.

A kialakult politikai helyzet következményeinek kezelésére rendészeti intézkedéseket vezettek be. Utazási korlátozásokat rendeltek el, amely a Ferihegyi repülőtér forgalmát is csökkentette. Az ország területén maradt kelet-német, lengyel és csehszlovák állampolgárokat elszállásolták, és élelmezésükről a Fővárosi Tanács VB gondoskodott. Vácon, Gödöllőn és a fóti gyermekvárosban, iskolákban, az IBUSZ fizető vendégszolgálat szálláshelyein biztosítottak számukra szálláslehetőséget. A szovjet nagykövetség vízum nélküli átutazást biztosított a Szovjetunió területén keresztül hazatérő lengyel állampolgároknak (4-500 fő) és a kelet-német állampolgárok számára is külön vonatot indítottak (2000-2100 fő). A szlovákiai lakosok magán gépkocsikkal elhagyhatták Magyarországot. Az első napon ugyanakkor 353 csehszlovák, lengyel és kelet-német gépkocsi érkezett a fővárosba.

Az események gazdasági következménye a bevezetett exportkorlátozás volt, emiatt a Zöldért Vállalat vidéki felvásárlása viszont jelentősen csökkent. A szállítások Ausztrián keresztül drágultak, ugyanis a vasfüggönyön túli bankok Bécsben „népi demokratikus” pénzeszközt már nem fogadtak el.

Néhány markáns esemény és vélemény az első napokból

A Sturec csehszlovák hajó félárbocra engedte zászlóját, és legénysége fekete karszalagot viselve hajózott be Budapestre. Motorkerékpáros tiltakozók zászlókat lengetve plakátokat és röpcédulákat szórtak. A csehszlovák nagykövetség előtt tiltakozó aláírások gyűjtése kezdődött, és fekete (CS) karszalagos fiatalokat láttak városszerte. Egy vonattal érkező csehszlovák csoport (augusztus 23.), karszalagot viselt és zászlókat lengetett a cseh himnuszt énekelve. A Lehel téri piacon hangosan éltették Dubčeket.

65601.jpg

6. kép. Lehel téri piac – Élmunkás tér (Fortepan l.sz. 65601)

A 4-5. naptól (augusztus 24–25.) megszaporodtak az ügynökjelentések, amelyekben – címszavakban – az alábbiakról tudósítottak: Dubček dicsérete és a szovjetek elleni fellépés helyeslése; ki kell vonulni Csehszlovákiából; a szovjetektől független politikát kell folytatni. A megszokotthoz képest 200 ezerrel több napilap fogyott, amely a részletesebb tájékoztatásnak is köszönhető. Kis csoportokban, szórványos, éjszakai tiltakozásokról számoltak be, és plakátok útján is megkezdődött az „izgatás”. A válasz nem maradhatott el, ezért fokozták a járőrök számát és az ellenséges feliratokat eltávolították. A főkapitány augusztus 26-án 12 órakor eligazítást tartott a röpcédulaszám fokozódása miatti szükséges tennivalókról.

65744.jpg

7. kép. Tiszthelyettesek továbbképzésen – eligazítás (Fortepan l.sz. 65744)

A 2-3. naptól (augusztus 22–23.) a köztereken, házfalakon, gyárakban szórványosan megjelentek a plakátok, a falfirkák, a falragaszok, a röpcédulák. A 4. (augusztus 24.) naptól jelentősen nőtt a kézi- és a guminyomdával készített röplapok száma, amely 5. naptól (augusztus 25.) már tömegesnek tekinthető (százszámra röplapok, falfirkák). Néhány szövegszerű példa:

Vivat Dubcek and His Boys! Los Nacht Haus! Russ Go Home! CCCP katonái takarodjatok ki Csehszlovákiából! Éljen Dubcek és a demokrácia! Szabadságot Csehszlovákiának! Éljen az igazi csehszlovák demokrácia! KI AZ OROSZT!

43005.jpg

8. kép. Falfelirat (Fortepan l.sz. 43005)

43004.jpg

9. kép. Falfelirat (Fortepan l.sz. 43004)

A röpcédulákat telefonfülkékben, vonatokon, taxikban, éttermekben, mosdókban, gyárakban, pályaudvarokon, de a Halászbástyán is terjesztették. Szocialista- és kormányellenes, Szovjetunió-ellenes jelszavak, a terror elleni tiltakozás, Dubček éltetése jelent meg a cédulákon. Felsőgödnél a Dunából augusztus 26-án öt palackot és három műanyag tasakot fogtak ki, amelyből a sturovói papírgyár dolgozóinak nyomdai röplapjai kerültek elő.

Az események minden társadalmi réteget megérintettek, ahogy az az alábbi néhány példából is látható. Az államot képviselő ügyészek – egymás között (!) – egy italmérésben beszélgetve kommunista és szovjetellenes kijelentéseket tettek. A Varrógép és Kötőgép KTSZ munkatársai munkaidőben hallgatták a Szabad Európa Rádiót, véleményük szerint a magyarok csak ezért avatkoztak be, hogy a népharag többfelé oszoljon. Ők nyugati beavatkozást vártak, és tudomásuk szerint Kassán ostromállapot alakult ki. Az Egyesült Izzó, a Chinoin, a Magyar Pamutipar, a Hazai Pamutszövőgyár dolgozói nyugtalanok voltak a behívások miatt. Az építkezéseken a kőművesek között izgatás zajlott a többpártrendszer érdekében, a szovjeteket vadembereknek tartották. A fiatalok között fegyverrejtegetésre is volt példa, amelyet felkelés esetén kívántak felhasználni. Egy hitközségi személy antiszemitizmusuk alapján párhuzamba állította Brezsnyevet és Hitlert. Egy iparos az italboltban csalódottságának adott hangot, mert a csehszlovák katonaság nem tanúsított ellenállást.

Milyen hírek jutottak el a fővárosba?

Eljutott Dubček elhurcolásának híre és Szvoboda tárgyalása Moszkvában. A magyarellenes hangulatról beszámoltak a hazatérők. Egy Hungarocamiont kővel dobáltak meg, egy gyerekcsoportot várakoztattak Sturovónál [Párkánynál], sértő megjegyzéseket tettek magyar turistákra, kővel dobálták a magyar autókat, valamint csehszlovák fináncok megrongáltak egy magyar autót és bántalmazták utasát, a magyar vonatok személyzetét pedig sértegették.

Az Egyesült Izzó augusztus 22-én telexet kapott a prágai Üveggyárból, amelyben elítélték a magyar népet és az Izzó dolgozóit. Felkérték őket, hogy intézkedjenek a Magyar Néphadsereg alakulatainak visszahívásáról, kijelentették: szilárdan Dubček mellett állnak és kérték álláspontjuk tolmácsolását az Izzó dolgozói felé.

Egy csokor álhír is elterjedt. Összecsapásokról szóltak Prágában és Brnóban a lakosság és a bevonuló csapatok között, holott csak békés tüntetések voltak passzív ellenállással. Mások szerint Csehszlovákia megállapodott Nyugat-Németországgal utóbbi behívásáról. Felröppent a hír, hogy Csehszlovákiát várhatóan felosztják a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország között. Egyesek szerint Romániát is meg fogják szállni, a csehekkel egyetértő Kádár Jánost letartóztatták.

A fokozódó feszültség jelei

A hatodik naptól (augusztus 26.) fokozódott a feszültség. Néhány nap alatt több, a hivatalos szerveket nyugtalanító esemény történt. Elfogtak egy disszidenst, akinél katonai objektumok térképeit és utasításokat találtak. A laktanyák körül nyugati rendszámú autók jelentek meg. A forradalmi hangulat kialakulásának veszélye egyre fenyegetőbbé vált. Az üzemekben és vállalatoknál a nyugati, a román és a jugoszláv rádióadókat hallgatták. A kommunistaellenes és a magyar kormány elleni kijelentések, valamint a nyilvánosan elkövetett izgatás esetei szaporodtak (pl. csoportos izgatás a 9-es buszon), a bűntettek miatt foganatosított őrizetbe vételek gyakoribbá váltak. Az ügynökjelentések az italboltok és iparcsarnokok hangulatából merítve, szovjetellenességről, kormányellenességről szóltak és a forradalom kitörését vizionálták. A vásárlások aránya szintén nőtt, és a felfokozott információéhség kielégítésére a rádió és televíziókészülékekből is több fogyott. Eközben folytatódott a lengyel, a német és a csehszlovák turisták hazaszállítása. A megelőzés és rendfenntartás céljából a közrendvédelmi munkatársak, a nyomozók és a munkásőrök éjjelente együtt „portyáztak”. Az önkéntes rendőrök nagyszámban jelentkeztek szolgálattételre.

kutyas_jaror_ejszaka.jpg

11. kép. Kutyás járőr éjszaka (BFL VI.12.a.3.)

A 9. naptól (augusztus 29.), amikor a „megegyezés” híre megjött Moszkvából, a fővárosi lakosság felfokozott hangulata is mérséklődött, jelentősen csökkent a rendőrség szerinti ellenséges tevékenység, megszűnt a röpcédulaszórás, aznap csupán egy falfirkát találtak.

A 11. naptól (augusztus 31-én) megindulhatott a rendszeres vasúti személyforgalom a nemzetközi vonalakon. Konszolidálódott a helyzet, amely a jelentések terjedelmének felére csökkenésében is megmutatkozott, vagyis egyre kevesebb jelentenivaló esemény történt. A pályaudvarok forgalma visszatért a normális mederbe. A felvásárlási láz megszűnt, a közellátási helyzet normalizálódott.

A 17. naptól (szeptember 6.) még inkább kiüresednek a jelentések – a korábbi öt-hat helyett egy-két oldalasra csökkentek. Említésre méltó esemény ezt követően például, hogy a Vértes motoros hajóra követ dobtak a pozsonyi hídról, egy matróz megsérült, vagy egy cseh rohamcsónakról átkiabáltak („Menjetek haza!”), illetve a pozsonyi folyópart kőfalára felírták: „Oroszok menjetek haza! Elvtársak menjetek haza!”.

A 22. naptól nem érkezett több jelentés, csupán néhány sporadikus hír, a „Jézus hívei” egyház például állítja: Csehszlovákiában a Krisztus és az Antikrisztus harca testesült meg az eseményekben.

A BRFK összegzése az eseményekről

A BRFK jelentése a főváros 1968. III. negyedévi közbiztonsági helyzetéről október 31-én az alábbiak szerint értékelte a nyár végi állapotot:[2] A csehszlovákiai események hatására a „reakciós” elemek aktivizálódtak, az „ellenséges” röplapszórás, falfeliratok és rajzok, hasonló megnyilatkozások száma növekedett. A BRFK-n felkészültek az ellenséges hangulatra, erősítést vezettek be az ügyeleten és „portyaszolgálat” indult.

A röpcédulaszórás az elmúlt évinél jóval több volt. A „fertőzött” kerületekben (az I., III., V., VIII., XIII. és XIX. kerületeket sorolták ide) augusztus 23-tól vált tömegessé, de augusztus 26-tól már csökkent a számuk. A falragaszok, feliratok az V. VII., VIII., XIX. kerületekben augusztus 21-én jelentek meg először Összességében 20 %-kal csökkent a politikai jellegű nyomozások száma, ezen belül viszont 37 % -kal nőtt az izgatás miatt indított eljárás és 3 %-kal nőtt a rendőrök elleni erőszak.

Az alapvető élelmiszerek felvásárlását tapasztalták, amely sorban állással járt. Sóhiány alakult ki, de a rizs, a szárított tészta és a szalámi is kelendő lett. A zöldség és a gyümölcs ára szokatlanul alacsonyra csökkent szeptemberben!  Augusztus 28-án a só rizs liszt cukor- és zsírkészletek kifogytak a közértekből (pl. III. ker.), ennek ellenére az élelmiszerfelvásárlás ekkor még tovább folytatódott. Az OTP betétek kezelése egyenletessé vált. A magyar dolgozók viszont kérték a havi kétszeri fizetés újbóli bevezetését a tartós élelmiszerek vásárlása miatt. Augusztus 30-tól tapasztalták a helyzet konszolidálódását.

Milyen hírforrásokból értesülhettek a történtekről a fővárosiak? A Szabad Európa Rádió a negyedik napon (augusztus 24.) már értesített Dubček elfogásáról, az Amerika Hangja 100 ezer szovjet ejtőernyősről és a Romániában történt mozgósításról tudósított. Hallgatták a prágai az „angol”, kölni, a tokiói rádióadókat, illetve nézték a pozsonyi TV magyar nyelvű adásait. Az albán, a jugoszláv és a román rádióadók is tudósítottak. Legnagyobb meglepetésre az Úttörő Áruház műszaki osztályán egy próbára bekapcsolt tévékészüléken a cseh adást is fogták. A jugoszláv TV augusztus 26-án bemutatta, ahogy a tüntetők a bevonuló tankok elé ültek.

Szóban a Prágából hazatérő magyar turisták is tájékoztattak. Szemtanúi voltak egy fegyveres összecsapásnak, szovjet- és magyarellenességről szóltak, a hírek szerint szovjet tisztek vezényelték a magyar alakulatokat. Az IBUSZ buszokat Csehszlovákiában és Jugoszláviában dobálták és rongálták, a turistákat megtámadták. Egy cseh származású feleség, aki cseh nyelvű adókat hallgatott, elmondta, hogy az oroszok elveszik a táskarádiókat és a karórákat. Külföldi diplomaták romániai sorozásról és a magyar kisebbség kitelepítéséről hoztak hírt.

„…a csehek és mi is gyengék vagyunk ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi rendszert meg tudjuk változtatni”

Összesítve a fővárosi véleményeket, elmondható, hogy nagyobbrészt helyeselték a mozgalmat és elítélték a beavatkozást. Magyarországon is forradalmat reméltek, sztrájkot és fegyveres ellenállást. A háborútól való félelem és a felvásárlási láz a zsigerekben volt. Jellemzően erősödött a szovjetek és a kommunisták elleni gyűlölet, és jelentkeztek nemzetiszocialista, antiszemita hangok is. Kisebb csoportosulások alakultak ki, de semmiképpen nem mondható tömegesnek az izgatás. Az ügynökök jelentései adnak részletesebben számot a társadalmi forrongásról. Nem meglepő, hogy a megszólalók leggyakrabban az italboltban nyilatkoztak, és gyakori volt az alkoholos befolyásoltság.

Néhány jellemző gondolat az utca emberétől: A Szovjetunió durva erőszakot alkalmazott, az ENSZ alapokmányát megsértették, árulókból kreáltak minisztereket. A jelenlegi Csehszlovákia vezetői kalandorok! A szovjet és a szövetséges csapatok nem fognak kivonulni! Románia példájára ki kellene lépnünk a szovjet tömbből! A fiatalok –ahogy villamoson elhangzott – gyűlölik a Szovjetuniót, nagy dolgok történtek Csehszlovákiában, és remélik, hamarosan Magyarországon is sor kerül a cselekvésre. Mérsékeltebb hangok szerint „Kádár és klikkje hűséges kiszolgálója a szovjeteknek, egyelőre azonban bele kell nyugodni a jelenlegi helyzetbe…” máshol „a csehek és mi is gyengék vagyunk ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi rendszert meg tudjuk változtatni”.

65628.jpg

13. kép. A fővárosi utca embere(i) ősszel (Fortepan l.sz. 65628)

 

Ajánlott irodalom:

Dimenziók éve – 1968. 2008. május 22-23-án Budapesten rendezett nemzetközi konferencia előadásai. XX. Század Intézet, 2008.

Farkas Gyöngyi: Megszállás, vagy segítségnyújtás. A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon 1968-ban. Kronosz-ÁBTL, 2019.

Frei, Norbert: 1968 Diáklázadások és globális tiltakozás. Corvina Kiadó, 2008.

Huszár Tibor: 1968 Prága – Budapest – Moszkva. Kádár János ás a csehszlovákiai intervenció. Szabad Tér Kiadó, 1998.

Jagadics Péter: 1968 Egy elfelejtett hadjárat. A zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztály és a katonai elhárítás részvétele a Csehszlovákia megszállásában. Szülőföld könyvkiadó, 2018.

Kun Miklós: Prágai tavasz-Prágai ősz. 1968 fehér foltjai. Akadémiai Kiadó, 1998.

Mlynar, Zdenek: A prágai tavasz…és ősz. Kairosz Kiadó, 2008.

Fehér Csaba főlevéltáros, főosztályvezető. 1996-tól dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. 1997-ben szerezte történelem, 1999-ben muzeológus, 2007-ben jogász diplomáit az ELTE-n. Kutatási területe a XX. század politika-, gazdaság-, társadalom- és jogtörténete. Az elmúlt években több tanulmánya jelent meg a Sorg-családról, a Magyar Rádió történetéről, valamint a népbírósági perekről.

 

 

[1] Az iratokat ld. Budapest Főváros Levéltára BRFK Bűnügyi Szervek iratai, Általános iratok (BFL VI.14.a.).

[2] BFL VI.14.a