Kutatóknak

Kutatószolgálati hírek
2017. július 03.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk kutatótermi részlegei 2017. augusztus 1. és 31. között zárva tartanak.

Kutatótermi részlegek zárása: 2017. július 31. (hétfő) 16.00
Kutatótermi részlegek nyitása: 2017. szeptember 4. (hétfő) 9.00

Megértésüket köszönjük!

Budapest Főváros Levéltára

 

 

A kutatószolgálatról általában

Levéltárunkban kutatásra jogosult minden természetes személy, aki kötelezi magát az érvényes kutatási szabályzat betartására. A BFL két kutatótermi részleggel rendelkezik:

  • Nagy kutatóterem (Itt kutatható a levéltár összes irategyüttese, illetve a mikrofilmek és a digitális állományok)
  • Tervtári kutatóterem (Az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett, az 1950 előtti Budapest területén folyt építkezésekre vonatkozó tervek és iratok találhatók itt)

E-mail írásához kattintson ide

 

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan tudom használni a jobb oldali panelen található budapesti tervtári helyrajzi szám alapú keresőt?

A budapesti tervtári helyrajzi szám alapú kereső csak a Fővárosi Önkormányzat Magasépítési Tervtárának iratanyagában keres, más nyilvántartásokban nem.

A Tervtár állománya a fővárosban az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett építkezésekre vonatkozó tervek és iratokból áll. Az állomány nem hiánytalan, teljes mértékben hiányoznak a külső kerületek (XV-XXIII) 1950 előtti tervei.

Egy teljes tervtári dokumentáció tartalma: az adott épület eredeti építési tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok); a különböző átalakítások, bővítések, felújítások, lakásleválasztások építészeti tervei; statikai tervek és számítások; az 1930-as évektől egyes házak központi fűtés tervei; bontási- és felvonótervek; üzletportálok, fényreklámok, boltfeliratok tervei; építési és használatbavételi engedélyek. Az 1950 utáni épületeknél műleírások is. A tervtár állományában gépészeti tervek csak elvétve fordulnak elő.

A könnyebb kutathatóság kedvéért Levéltárunk munkatársai készítettek egy helyrajzi szám alapú adatbázist, amelyet a helyrajzi szám kereső segítségével lehet igénybe venni.

Ha egy helyrajzi szám szerepel a jegyzéken, az csak azt mutatja, hogy az irategyüttes tartalmaz arra vonatkozó anyagot, de nem jelent garanciát arra, hogy ezen belül az Ön által keresett tervfajta vagy építési periódus megtalálható. Erről az anyagba történő betekintéssel győződhet meg.

A 30000 alatti helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó tervek és iratok adatai a BFL Levéltári Nyilvántartó Rendszerében is kereshetők a helyrajzi szám megadásával, a "Szabad szöveges keresés" vagy a "Mezőérték keresés" funkciót alkalmazva. Utóbbi esetben a helyrajzi számot a "Mai helyrajzi szám" mezőbe kell beírni.

 A helyrajzi számra keresve a következő találatok fordulhatnak elő:
- Nincs találat - A Tervtárban sajnos nem található anyag a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről

- Van iratanyag - A Tervtárban található iratanyag a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről. Ez lehet több vagy kevesebb, a pontos részleteit csak betekintéssel lehet megismerni

- Van iratanyag, határozat - A Tervtárban csak a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről szóló építési határozat található meg (ami valószínűleg nem tartalmaz terveket)

- Van iratanyag, felújítás - A Tervtárban a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről teljes tervanyag nem található, csak felújítással kapcsolatos iratok

- Van iratanyag, felvonó - A Tervtárban a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről teljes iratanyag nem található, csak a felvonó építésével kapcsolatos tervek vannak meg

Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a képernyők felbontásától függően a Helyrajzi szám kereső egyes esetekben a Gyakran Ismételt Kérdések alatt található

Hogyan lehet kutatni Budapest Főváros Levéltárában?

 

A levéltári kutatás a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében állampolgári jog, amelyet minden természetes személy gyakorolhat.

A levéltári dokumentumokat csak beiratkozást követően lehet kikérni.

A beiratkozni és az iratokba betekinteni térítésmentesen van lehetőség.

 

Fizetni a levéltár által nyújtott reprográfiai szolgáltatásokért (fénymásolás, szkennelés, fotójegy váltása stb.) kell.

 

Hogyan tudok beiratkozni?

Beiratkozni személyesen és az interneten keresztül is lehet.

A személyes beiratkozás során egy formanyomtatványt kell kitölteni, ezt követően rövid általános tájékoztatást kap a kutató a levéltár Kutatási Szabályzatáról. Csak ezután van lehetősége a kérései leadására.

A beiratkozáshoz szükséges egy személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) és a lakcímazonosító kártya. A Kutatószolgálat munkatársai ellenőrzés, egyeztetés céljából tekintik meg az iratokban szereplő adatokat.

Az internetes beiratkozás lépései

Először regisztrálni kell az Elektronikus Levéltári Portálon www.eleveltar.hu (Ez önmagában még nem beiratkozás!)

 

Az online beiratkozást a Kutatói Tájékoztató útmutatásait követve tudja megtenni. Ez erre a szövegre kattintva elérhető.

 

Az elektronikus beiratkozást követően, az első levéltári látogatás alkalmával kell a papíralapú adatlapot aláírni, illetve bemutatni a személyazonosító okmányokat.

 

Lehet-e telefonon keresztül beiratkozni, illetve kérést leadni?

Telefonon keresztül sem beiratkozni, sem iratanyagra vonatkozó kérést nem lehet leadni. Minden kérést írásban kell rögzíteni és eljuttatni a Kutatószolgálathoz (online formában vagy személyesen leadni a kutatótermi részlegekben).

Mikor látogatható a kutató?

a)    normál munkarendben:
hétfő és szerda: 9.00-tól 16.00-ig,
kedd és csütörtök 10.00-től 16.00-ig
b)    ügyeleti munkarendben:
kedd: 16.00-tól 19.00-ig,
csütörtök: 16.00-tól 19.00-ig
Ez idő alatt csak a már korábban kikért és előkészített anyagok kutathatók. Az ügyeleti időszakban a levéltár nem tudja biztosítani a referenssel való konzultációt. Ebben az időszakban a kutatóteremben fotójegy váltására és fénymásolásra van lehetőség.
c)    A nagyobb terjedelmű másolatok és egyéb szolgáltatási díjakból előleg befizetésére a normál nyitvatartási időben van lehetőség
d)    A kutatóterem minden év augusztus 1–31., valamint december 20. és január 6. között zárva tart.

 

Hogyan juthatok felmenőim adataihoz?

Ha a keresett személy a mai Budapest területén élt, az alábbi irategyüttesekben való kutatást ajánljuk:

 

  • anyakönyvi másodpéldányok (kerületenként tagolódnak, névmutatók nincsenek) – Az állami anyakönyvek kutathatósága 2014. július 1-jével megváltozott, ezért érdemes a kutatás megkezdése előtt a kutatószolgálati munkatársakkal egyeztetni a kutatható anyakönyvi másodpéldányok köréről.
  • jogszolgáltatási iratok
  • iskolai anyakönyvek
  • ingatlan nyilvántartások, tervrajzok
  • általános közigazgatási iratok (A mai önkormányzatok elődszerveinek iratai)
  • gazdasági iratok (cégek iratai)
  • választói névjegyzékek - ha ismert kutatott személy korabeli címe, születési adathoz lehet jutni. A választói névjegyzékek az 1935–1954 közötti időszakra szolgálhatnak információval a kutatók számára.
  • iparügyi nyilvántartások (céhek, elöljárósági-, községi iparlajstromok, ipartestületek iratai)
Hol találok részletesebb információt az egyes iratanyagokról?

A levéltári nyilvántartó rendszerben - Erre a szövegre kattintva

 

Hol találom a raktári jegyzékeket?

A raktári jegyzékeket a levéltári nyilvántartó rendszerében lehet megtalálni, a levéltári hierarchia szerinti elrendezésben.

 

A levéltári iratanyagok fondfőcsoportokra (római szám), azokon belül fondokra (arab szám), azokon belül pedig állagokra (latin kis betű, esetleg arab szám) vannak tagolva. Az állagokon belül még helyenként előfordulnak sorozatok is.

 

A raktári jegyzékek használatának és a kérések leadásának lépéseit a Kutatói Tájékoztató III. része tartalmazza. 

Csak pontos levéltári jelzettel elküldött kérést tudunk befogadni, és teljesíteni. (Fondfőcsoport, fond, állag, sorozat, tárolási egység vagy ügyiratszám/évszám)

 

A leadott pontatlan kérésekért a levéltár felelősséget nem vállal, ezért érdemes leellenőrizni a kitöltött űrlapot, mielőtt az elküldésre sor kerül. Amennyiben kérése kapcsán bármilyen egyeztetés szükséges, azt a Kutatószolgálat munkatársai jelezik Önnek.

A keresett irat „miért nincs a gépben”?

Egy dokumentumsorozat szkennelhető állapotba hozása (restaurálás, oldalszámozás, ügyiratszintű jegyzékelés) rendkívül időigényes munka. A szkennelés önmagában a folyamatnak csak egy lépése. A levéltár digitalizáló eszközparkja az elmúlt időszakban komoly fejlesztésen esett át, de kapacitása így is „csak” évi néhány százezer felvétel készítésére alkalmas, miközben az őrzött iratok oldalszáma százmilliós nagyságrendű. Az utómunkálatok során a fájlok pontos elnevezése és rendszerbe tagolása igényel odafigyelést.

Az adatbázisok készítése szintén munkaigényes, hiszen a „bevitt” adatok túlnyomó többsége kézzel, „régies” írásmóddal írt, helyenként igen nehezen olvasható szöveg.

A digitalizálás és az adatbázis-építés folyamatosan zajlik levéltárunkban.

Milyen terjedelmű iratanyagot őriz a BFL?

Ha az iratokat élére állítva  egymás mellé helyeznénk, akkor az több mint 35 km lenne!

 

Levéltárunkról és a levéltári munkáról készült kisfilmet itt tekinthetik meg.

 

Milyen anyakönyvek vannak a BFL-ben?
  • 1895. szeptember 30-ig csak egyházi anyakönyvezés volt (keresztelési, esketési, halotti). Ezek közül csak az 1950 előtt Budapesthez tartozó városrészek adatai érhetőek el városrészenként és felekezetenként változó mennyiségű mikrofilmen és digitalizálva a kutatóteremben elhelyezett számítógépeken. A mikrofilmek levéltári jelzete: XV.20.2. - 
  • Ugyanezen mikrofilmek és az 1950-ben Budapesthez csatolt települések egyházi anyakönyveinek mikrofilmjei is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Lángliliom utcai részlegében. -
  • Érdemes megemlíteni, hogy az 1950 előtt még nem Budapesthez tartozó települések (például: Rákoscsaba, Kispest, Újpest) egyházi anyakönyveinek töredékei is megtalálhatóak levéltárunkban a XXXIII.5 jelzet alatt. A kapcsolódó raktári jegyzéket itt érhetik el.
  • 1895. október 1. és 1980. december 31. közt a teljes mai városterület állami anyakönyvi másodpéldányai (születési, házassági, halotti). Levéltári jelzetük: XXXIII.1.a (kötet). Az anyakönyvek szinte teljes egészében mikrofilmen és digitalizálva kutathatók. Az ún. Anyakönyvi törvény 2014. július 1-jével módosult, amely jelentősen átszabta a kutatás kereteit. A törvénymódosítás következtében levéltárunk is újraszabályozta az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatásának lehetőségeit. Az erről szóló főigazgatói utasítást itt olvashatják.

 

Figyelem: az anyakönyvi és a közigazgatási kerületek gyakran nem fedték egymást!

Hogyan lehet az anyakönyvekben kutatni?

Az egyházi anyakönyvek esetében, esetlegesen ugyan, de vannak indexek, névmutatók.

Figyelem: a mutatóknál, a nevek mellett feltüntetett szám nem a bejegyzés sorszámát, hanem a kötet oldalszámát jelenti!

Az egyházi anyakönyvekben történő eredményes kutatáshoz szükséges tudni, hogy a keresett személy:

  • melyik felekezethez tartozott,
  • mely városban élt? (1873 előtt Pest, Buda, Óbuda),
  • a városokon belül mely városrészben élt? (1873 előtt még nem voltak kerületek!),
  • melyik egyházközséghez tartozott.

Az állami anyakönyvek másodpéldányai nincsenek mutatózva! Kutatásuk csakis fizikai vagy virtuális átlapozással lehetséges!

 

Milyen években lehet az anyakönyvi másodpéldányokban kutatni?

Az egyházi anyakönyvekben való kutatás nincs korlátozva.

Az állami anyakönyvek a hatályos jogszabályok értelmében:

  • születési anyakönyvekben 130 év eltelte után
  • házassági anyakönyvekben 86 év eltelte után
  • a halotti anyakönyvekben 30 év eltelte után.
Meddig vezették be az állami anyakönyvekbe a felekezeti hovatartozást?

1949. december 31-ig

Miért csak 1980. december 31-ig lehet az állami anyakönyvek másodpéldányait kutatni?

Az állami anyakönyvek másodpéldányainak vezetése 1981. január 1-jétől megszűnt.

Hogyan lehet kutatni az 1980 utáni anyakönyveket?

Ezek az anyakönyvek az illetékes anyakönyvvezetők őrizetében vannak. Ezekben az anyakönyvekben a kutatás nem lehetséges. Anyakönyvi kivonat kiadásáért lehet az illetékes anyakönyvi hivatalhoz fordulni.

Kaphatok-e hiteles másolatot (anyakönyvi kivonatot) a megtalált anyakönyvi adatról?

A levéltár az anyakönyvi adatokról nem készíthet másolatot. Az anyakönyvi adatokról bármiféle közhiteles igazolás kiadására csak az anyakönyvi hivatalok jogosultak.

Milyen bíróságok iratanyagai kutathatók a BFL-ben?

Budapest – illetve a városegyesítést megelőzően Buda, Pest és Óbuda – területén működött törvényszékek, bíróságok, ügyészségek, büntető- és javítóintézetek, közjegyzők iratait.

Ezen iratsorozatok különböző időszakokban keletkeztek, a XVII. század végétől (1680-as évek) a XX. század utolsó negyedéig (kb. az 1980-as évek).

Hol található további információ a jogszolgáltatási iratokról?

A bíróságok, közjegyzők anyagait illetően honlapunkon található A Levéltári Nyilvántartó Rendszeren (scopeQuery) keresztül történő lekérdezéssel erre a linkre kattintva vagy a Közgyűjteményi Portálon kipublikált adatbázisainkban való kereséssel. Sikertelen keresés esetén kérjük, hogy forduljon a Kutatószolgálat munkatársaihoz.

A feldolgozás még nem teljes, ezért az adatbázisokban nem szereplő jogszolgáltatási iratokról a IV., V., VII. és XXV. fondfőcsoportok raktári jegyzékeiből tudhatjuk meg azt, hogy a kutatás milyen irányba mehet tovább.

A közel 300 évet (!) felölelő iratsorozatokról az adott szakreferens tud bővebb felvilágosítást adni.

Hogyan lehet a jogszolgáltatási iratokat kutatni?

A 20. században keletkezett iratok többsége csak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével adható ki.

Milyen iskolai nyilvántartások vannak a BFL-ben?

A Budapest területén működött, működő (fő)városi fenntartású intézményektől átvett:

  • általános ügyviteli iratok
  • anyakönyvek
  • ritkán osztálynaplók
Lehetséges-e a BFL-ben adatgyűjtés osztálytalálkozóhoz?

Igen. Amennyiben az adott iskola anyakönyvei levéltárunk őrizetében vannak, be kell fáradnia a BFL Ügyfélszolgálatához. Az Ügyfélszolgálaton közigazgatási eljárási díj ellenében Ön megadja a keresett osztály adatait, ezután a kikeresett személyek akkori lakcímét is tartalmazó névsort a BFL elküldi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (korábban: Népességnyilvántartó Hivatal). A hivatal értesítést küld az érintettnek, hogy kik és milyen ügyben szeretnének vele kapcsolatba lépni.

Milyen ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok vannak a BFL-ben?

Különböző építészeti tervek, építés-engedélyezési iratok és a Földhivataltól átvett ingatlan nyilvántartások, valamint az egykori kerületi tanácsok műszaki, építési osztályainak iratanyagai.

Hogyan lehet a tervekre kutatni?
  • Az 1873 előtt keletkezett tervrajzok és Ybl Miklós tervei digitalizálva kutathatók, részben online, részben a BFL kutatótermi számítógépein.
  • Az 1873 után keletkezett építési engedélyezési tervek és iratok a jelenlegi helyrajzi szám alapján kutathatók. A honlapunkon található keresőben (amelyet itt, a kérdések mellett is megtalál) azt tudhatja meg, hogy az adott helyrajzi számon álló (vagy egykor ott állt) épületre van-e bármilyen terv vagy irat a levéltárban. Ha igen, a beiratkozást követően kikért terveket Tervtári kutatóteremben tudja megtekinteni.
  • Utcanév és házszám, vagy középület esetében az intézménynév ismeretében tud keresni épületek terveire a Levéltári Nyilvántartó Rendszerben.  Városi középületek (általános iskolák, vásárcsarnokok stb.) terveit itt érdemes keresni. A találatok közül az Önt érdeklő terveket a megfelelő jelzet alapján a beiratkozást és kikérést követően a Nagy Kutatótermünkben tudja megtekinteni.

A kerületi önkormányzatok – korábban Tanácsok – Műszaki vagy Építési Osztályainak irataiban (1950–1990) is lehetséges a kutatás. Az iratok egy részéhez darabszintű jegyzékekkel rendelkezünk, a többit, az engedélyezés hozzávetőleges dátumának ismeretében, az eredeti mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A műszaki iratokat a BFL kerületenként eltérő időszakokra terjedően vette át. Arról, hogy az adott kerület mely évekből adott át építésügyi iratokat levéltárunknak a Kutatószolgálat tud felvilágosítást adni. Az átadott iratok köre folyamatosan bővül.

Milyen, a tulajdonviszonyokra vonatkozó ingatlan nyilvántartások vannak a BFL-ben?

Telekkönyvi iratgyűjtemények

 

Fizikai jelzet

Mikrofilmes jelzet*

Megnevezés

Évkör

XV.37.a

XV.20.52

Budai telekkönyvi betétek

1854-1921

XV.37.d

 

(Budai telekkönyvi betétek (DJP sorozat))

1921-1949

XV.37.b

XV.20.53

Óbudai telekkönyvi betétek

1854-1921

XV.37.c

 

Pesti telekkönyvi betétek

1878-1926

XV.37.d

 

(Rákospalotai telekkönyvi iratok )

1885-1934

XV.37.d

 

(Újpesti telekkönyvi iratok)

1883-1950

XV.37.d

 

Budapesti telekkönyvi betétek

(1883)1921-1972

XV.37.e

 

Budapesti ingatlanok tulajdoni lapjai

1971-

XV.37.f

 

Budapesti telekkönyvi alapiratok**

1961-1972

*Csak mikrofilmen kutatható!

** Az iratok –a bennük található személyes adatok miatt- csak igazolt betekintési jogosultság esetén adhatók ki. Az 1961 előtti budapesti alapiratok sem a levéltárban, sem az illetékes földhivataloknál nem lelhetők fel. Az 1972 utáni alapiratokat a földhivatalok őrzik.

A levéltárban őrzött tulajdoni lapok lezártak, vezetésük megszűnt. Az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni.

Az lezárt és a levéltárnak átadott papíralapú tulajdoni lapok digitális másolata - az V. és a XIV. kerület kivételével - rendelkezésre áll a Földhivatalnál, így az 1973 utáni telekkönyvi állapot igazolása ügyében – az említett két kerület kivételével – továbbra is az illetékes földhivatalokhoz kell fordulni. A társasházi alapító okiratok a földhivatalok őrizetében maradnak.

A fentiek csak a legkutatottabb telekkönyvi sorozatok. Ilyen típusú nyilvántartásaink – Pest és Buda vonatkozásában - már az 1680-as évek végétől is találhatók. Ezekről a korai sorozatokról a szakreferensek tudnak bővebb felvilágosítást adni.

Mik azok a közigazgatási iratok?

A város vezetését és igazgatását végző szervek és hivatalaik iratai. Ide tartozik a:

  • Fővárosi Közgyűlés
  • Városi tanácsok, elöljáróságok, önkormányzatok és hivatali szerveik
  • Községi képviselőtestületek
Hol találok további információt ezekről az iratokról?

A levéltári nyilvántartó rendszeren belül a raktári jegyzékekben

Ezen iratanyagok és jegyzékeik a IV., V., XXIII. fondfőcsoportokon belül találhatók.

Tekintettel arra, hogy ezek az iratsorozatok is több mint 300 évet ölelnek fel, ezért részletes információkat, adott korszakot legjobban ismerő szakreferensektől kaphatnak.

Mik azok a céges és vállalati iratok?

A Budapest területén 1950 előtt működött gazdasági szervezetek, vállalatok, vállalkozások (pl. Bt., Kft., Rt.), valamint az 1950 után létezett állami vállalatok iratai.

 

Milyen típusú gazdasági iratok vannak a BFL-ben?
  • cégbírósági iratok (1876-1948)
  • vállalatok, vállalkozások iratai (1776-1999)
Hol találhatok részletesebb információt ezekről az iratokról?

A levéltári nyilvántartó rendszer raktári jegyzékeiben.

Ezen iratsorozatok a VII., XI. és XXIX fondfőcsoportokon belül találhatók.

Iparügyi nyilvántartások

Az iparügyi nyilvántartások (18-19., zömmel 20. század) segítségével találhatunk meg olyan személyeket, akik lokális ipari, kereskedelmi tevékenységet végeztek. Fontos tudni, hogy az illető személy mely kerületben végezte munkáját.

Hol találhatok részletesebb információt ezekről az iratokról?

A levéltári nyilvántartó rendszer raktári jegyzékeiben

Nagy kutatóterem

(+36) 1 298-7503 / 7504
Hétfő: 
9.00–16.00
Kedd: 
10.00–19.00*
Szerda: 
9.00–16.00
Csütörtök: 
10.00–19.00*
Péntek: 
Zárva
*Ügyelet
Kedd: 
16.00–19.00
Csütörtök: 
16.00–19.00
A nyitvatartásról és az ügyeletről bővebben a GYIK-ban olvashat.
A kutatatóterem minden év augusztus 1–31. között zárva tart.
A kutatatóterem minden év december 20. és január 6. között zárva tart.

Tervtári kutatóterem

(+36) 1 298-7514
Hétfő: 
9.00–16.00
Kedd: 
10.00–19.00*
Szerda: 
9.00–16.00
Csütörtök: 
10.00–19.00*
Péntek: 
Zárva
*Ügyelet
Kedd: 
16.00–19.00
Csütörtök: 
16.00–19.00
A nyitvatartásról és az ügyeletről bővebben a GYIK-ban olvashat.

Budapesti tervtári helyrajzi szám alapú kereső

Dokumentumok