Megjelent a MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gondozásában A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670-1950 című kiadvány. A kötet összefoglalja és részletesen bemutatja azokat a fondokat és állagokat, melyek a magyarországi németekre vonatkozóan a mai magyarországi önkormányzati levéltárakban fellelhetőek. Budapest Főváros Levéltárának németek történetével kapcsolatos iratanyagát, dr. Czaga Viktória és Jancsó Éva ismerteti tanulmányában. A tizenöt önkormányzati levéltárat bemutató könyv az Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität München és a MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, valamint a kötetben szereplő önkormányzati levéltárak együttműködésével készült.

Budapest Főváros Levéltáráról készült tanulmány teljes terjedelemben a következő címen érhető el: http://www.mtaki.hu/uj_intezeti_kiadvanyok/apro_toth_a_magyarorszagi_nemetek.html#tartalom

A kötetet megalapozó kutatás célja mai magyarországi önkormányzati levéltárakban található azon fondok és állagok mutatójának és rövid ismertetésének összeállítása volt, amelyek relevánsnak tekinthetők a magyarországi németek története szempontjából. A kutatási koncepció kidolgozása tehát azon alapul, hogy a XVII. század második felétől - ekkor kerültek nagyobb számban a különböző telepítési akciók eredményeként németek az ország területére - a mai Magyarország mely területein éltek/élnek németek.
   A megyék illetve a területi levéltárak kijelölésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Magyarországon a német kisebbség nem egy tömbben élt, valamint különböző nagyságú és nemzetiségi összetételű megyékről van szó. Ezért a kutatás területi hatálya lefedi mindazon régiókat, ahol jelentős számú német kisebbség élt. Szerepelnek a kutatásban mindazon megyék, ahol a német anyanyelvűek száma az 1941. évi népszámláláskor elérte a megye lakosságának 2%-át. Kivételt Budapest jelent, ahol ekkor már a német anyanyelvűek száma nem érte el a főváros összlakosságának 2%-át, de - a kötet összeállítóinak megítélése szerint - fontos volt e népesség bevonása is a kutatásba.
   Tekintettel arra, hogy a hazai németek szórványban élnek, kimondottan „németekre vonatkozó fondnak" viszonylag kevés fond tekinthető. Ugyanakkor szinte valamennyi közigazgatási anyagban találhatók a területen élő németekre vonatkozó adatok, dokumentumok. A feltárás csak az 1670. utáni időszakra terjedt ki. Az ezt megelőzően keletkezett iratokat tartalmazó fondok esetében a teljes adat és fondterjedelem szerepel, és az ismertető is a teljes fondról készült. Bizonyos fondcsoportok esetében az egyes fondokat a kötet csak fölsorolja, és csak a fondcsoportról készült bevezető, pl. az iskolák, a községi nemzeti bizottságok, vagy a községi földigénylő bizottságok esetében.

Apró Erzsébet, Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670-1950. - Budapest-Oldenburg, 2010, 1080 o.