Az adatbázisok tartalma, használata

I. LEAR (Levéltári Egységes Adatbázis Rendszer)

I.1. ÁRVASZÉKI ÜGYEK

Az adatbázis árvaszékek által ellátott, jellemzően kiskorú örökösöket érintő hagyatékok kezelésére vonatkozó ügyeket tartalmaz (emellett jelentős a gondnoksági és örökbefogadási ügyek száma is). Az adatbázisban Budapest Székesfőváros Árvaszékének 19. század utolsó harmadából származó iratai vannak feldolgozva (jelenleg az 1880-as évekig bezárólag, de az adatállomány folyamatosan bővül). Az egyes rekordokban az ügyek, - esetenként részletes leírással (családfával), s a fontosabb irattípusok megjelölésével - azon belül az ügyekben szereplő személyek (örökhagyók, örökösök, gyámok) adatai szerepelnek. Az adatbázis építése a megjelölt iratanyag tekintetében folyamatos.

I.2. BÜNTETŐÜGYEK

Az adatbázis ügyészségi, vagy bírósági szakaszban lefolytatott különböző büntető eljárások iratanyagát, illetőleg egykorú irattári segédleteit dolgozza fel. Bár a források csak budapesti igazságszolgáltatási szervek irataiból állnak, az adatbázis, az illetékesség korabeli szabályozásának megfelelően, számos vidéki vonatkozású ügyet is magában foglal. Az érintett időkör a 20. század: az adatrögzítés fontosabb tematikus irányai között az 1918-1919-es forradalmak utáni megtorlás, a II. világháború alatti büntető eljárások, és az azt követő felelősségre vonás (népbíróság), az 1956-os forradalom elfojtása utáni perek, valamint az ún. „szocialista kor" büntető bíráskodása említhető. Az egyes rekordokban az ügyben szereplő vádlottak/terheltek neve, személyes adatai találhatók. Ez utóbbiak jelentős része, az érvényben lévő adatvédelmi rendelkezések miatt nem olvasható a felületen. Az adatbázis építése a két világháború közötti, illetőleg az 1945 utáni időszak tekintetében folyamatos.

I.3. HAGYATÉKI ÜGYEK

Az adatbázis elsősorban bíróságok, és közjegyzők által tárgyalt hagyatéki ügyek fennmaradt iratanyaga alapján épül. Emellett, ennek keretében kaptak helyet a bíróságok által lefolytatott különféle peren kívüli (pl. holttá nyilvánítás, végrehajtás), vagy közjegyzők által teljesített eljárások leírásai is. Az iratokat keletkeztető bírósági szervek és közjegyzők budapestiek, s az ügyek is főként a főváros lakosságát érintik. Az iratanyag fennmaradásának sajátosságai és az adatrögzítés irányai miatt, túlnyomórészt 20. századi hagyatéki ügyekről van szó, jellemzően a két világháború közötti és az 1945 utáni időszakból. Az egyes rekordokban az örökhagyó(k) adatai szerepelnek, egyes fontos irattípusok (végrendelet, hagyatéki leltár, haláleset felvétel) feltűntetésével. Az adatbázis gyarapodása a „szocialista kor", illetőleg a korai, 18-19. századi pest-budai vonatkozású hagyatéki ügyek tekintetében várható.

I.4. KÖZJEGYZŐI OKIRATOK

Az adatbázis a budapesti magán- és állami közjegyzők okirati sorozatait dolgozza fel, a közjegyzői intézmény felállításától (1875-től) a 19-20. század fordulójáig terjedően. Az okiratokban annak idején a legkülönbözőbb magánjogi ügyleteket rögzíthették: így többek között - a fontosabbakat kiemelve - adásvételt, ajándékozást, vagyonátruházást, öröklést, házassági szerződést, örökbefogadást, végrendelkezést. A rekordokban az adott ügyhöz kapcsolódó aktor, vagy az ügyletet kötő ügyfelek adatai szerepelnek. Az okiratok egy részének digitalizált képe, jelenleg 37.000 ügyhöz érhető el. Az adatbázis gyarapodása folyamatos.

I.5. POLGÁRI PEREK

Az adatbázis különböző típusú polgári perek iratanyaga alapján készült. Az adatbázisban feldolgozott iratok forrásai a budapesti bíróságok, így az ügyek is főként fővárosi vonatkozásúak. A perek időben a 19. század második felétől a 20. század derekáig terjednek, de döntő többségük 1872-1914 között zajlott. A vagyoni természetű vitákon kívül jelentős a házassági bontóperek mennyisége. A rekordokban az adott perben fellépő felek adatai szerepelnek, esetenként rövid ügyleírások is készültek. A rekordokban feltüntetett adatokhoz való hozzáférés a személyes adatok védelmének szempontja miatt korlátozott lehet. Az adatbázis gyarapodása elsősorban a „szocialista kor" tekintetében várható.

I.6. VÉGRENDELETEK

Az adatbázis különálló levéltári irat együttesekben őrzött végrendeleteket dolgoz fel. Kisebb részt 18. századi budai, nagyobb részt pedig 19-20. századi (jellemzően: 1896-1950 közötti) budapesti kihirdetett végrendeletek vannak adatbázisban. Azok között, a kifejezetten végrendelkezési céllal készült dokumentumokon kívül, öröklési szerződések, végrendelkezést tartalmazó házassági szerződések, „búcsúlevelek", és az utolsó akaratot rögzítő tanúvallomási jegyzőkönyvek is megtalálhatók. A rekordok a végrendelkező fél (közös végrendelet vagy szerződés esetén: felek) adatait rögzítik; az 1918-ig kihirdetett végrendeletek digitálizált képe megjeleníthető. Az adatbázis tovább építése főként a korai, 18-19. századi pest-budai iratanyag tekintetében várható.

II. BUDAPEST (SZÉKES)FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEI (1873-1949)

A főváros önkormányzati jogait a Törvényhatósági Bizottság közgyűlése gyakorolta. Összetétele és hatásköre többször változott. A városegyesítő törvény által megszabott összetételben 1918-ig működött. Ebben az időszakban 400 tagból állt, akiknek a felét a virilisták (vagyis az az 1200 polgár, aki a legtöbb állami egyenes adót fizette) sorából, másik felét az összes választópolgár közül választották. 1920-tól a virilizmus megszűnt, és az egymást követő törvények egyre lejjebb szorították a választott tagok arányát. Mind több olyan tagja lett a közgyűlésnek, aki hivatalánál fogva, vagy valamilyen testület, érdekképviselet képviselőjeként került be, vagy örökös tagságot kapott. A közgyűlés elnöke a főpolgármester volt, aki az országos kormányzati hatalom képviselőjeként állt a főváros élén.

Az adatbázisban böngészéssel, évenként, ülésenként,  és szabad szavas kereséssel egyaránt lehet kutatni.

III. AZ MDP ÉS AZ MSZMP BUDAPESTI VEZETŐ TESTÜLETEINEK JEGYZŐKÖNYVEI (1948–1989)

Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fővárosi vezető testületi iratanyagát tartalmazza. Jelenleg az

MDP budapesti pártértekezleteinek jegyzőkönyvei (XXXV.95.a). 1950–1954.

MDP Budapesti Pártválasztmány (1954-től Pártbizottság) üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.95.a). 1948–1955.

MDP Budapesti Pártbizottság (1954-től Végrehajtó Bizottság) üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.95.a). 1948–1956.

MDP Budapesti Titkársága üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.95.a). 1948–1954.

MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.1.a.1). 1956–1957.

MSZMP budapesti pártértekezleteinek jegyzőkönyvei (XXXV.1.a.2). 1957–1989.

MSZMP Budapesti Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.1.a.3). 1956–1989.

MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (XXXV.1.a.4). 1957–1989.

iratai érhetők el, kétrétegű PDF formátumban. (A felső, látható réteget a szkennelt kép adja, így a dokumentum eredeti formáját láthatja. Az alsó, láthatatlan szint a keresési platformot jelenti. A feldolgozott kép szöveggé lett átalakítva, amely lehetővé teszi a szabadszavas keresést, illetve a találatok kivilágítását.)

Az adatbázisban, amelyben napirendi pontok szerint is lehet keresni és böngészni, jelenleg mintegy 120.000 oldalnyi fővárosi vonatkozású iratanyag érhető el. Adatvédelmi okokból letiltásra kerültek mindazok a digitalizált oldalak, amelyeken személyi és fegyelmi előterjesztések (röpszavazások is) voltak. Ezek az előterjesztések ugyanis szemben a jegyzőkönyvi bejegyzésekkel, nemcsak neveket, hanem az illetőre vonatkozóan szenzibilis adatokat is tartalmaznak. A támogatói nyilatkozattal rendelkező tudományos kutatók és a betekintésre jogosult egyéb személyek Budapest Főváros Levéltára kutatótermében férhetnek hozzá a korlátozásmentes digitalizált verzióhoz.

IV. BUDAPESTI CÍM ÉS LAKJEGYZÉK

Az adatbázis a Budapesti czím- és lakjegyzék XII. évf. 1900. május - 1901. április közötti adatait tartalmazó (kiadó: Franklin-társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. [1901] kötetének IX. részének: Lakás-jegyzék. Budapest lakosainak betűrendes névsora. 721-1663. l. digitalizálásával és kereshető szöveges adatbázisba építésével készült. Kisebb javításoktól eltekintve az eredeti szövegformát hagytuk meg, erre a keresésénél ügyelni kell. A használatra vonatkozó tudnivalókat az adatbázis keresési felületén tüntettük fel.

V. BUDAPEST TÉRKÉPEI

Az adatbázis tartalmazza a budapesti közgyűjteményekben (levéltárak, múzeumok, könyvtárak és néhány egyéb tudományos intézmény) található Budapestre vonatkozó térképek leírását. Ez alól kivételek a speciális térképeket felölelő intézmények. Digitális felvételek a Budapest Főváros Levéltárában őrzött térképek nagyrészéről tekinthetők meg.

A térképleírás egyik legfontosabb része a TÁRGY, a térkép tartalma kivonatolva. Elemei: az ábrázolt terület megnevezése (lehetőleg korabeli névvel), a térkép típusa és speciális információk. A fővároson belüli helyekre (teljes város, kisebb városrész, utca, intézmény, stb.) történő keresésénél kereshetünk a HELY illetve a TÁRGY mezőben. A HELY mezőben kerület illetve városrész szintig lehet keresni. A TÁRGY mezőben érdemes utcanévre vagy intézménynévre is keresni. Ha egy kis területre keresünk (telek, utca), mindenképp érdemes az adott kerületnél, illetve városrésznél utánanézni, majd nagyobb területi egységben is (pl. Budapest belterület). A Budapest térképkivágatba sokszor a peremterületek is benne foglaltatnak, így peremterületek esetén (pl. Pesterzsébet) minden esetben ajánlott a Budapest, Budapest és környéke szavak alatt is keresni. 1873 előtti térképeink esetén a korabeli elnevezés, azaz Pest vagy Buda címszó alatt lehet a térképeket megtalálni.
Érdemes a TÁRGY-ban megnevezett térképtípusokra is odafigyelnünk. Ha pl. épületek alaprajzát keressük, akkor elsősorban helyszínrajzok, kataszteri esetleg közigazgatási térképek; ha a város vagy városrész szerkezetét akarjuk bemutatni, akkor áttekintő térképek; telekosztásra, utcanevekre, házszámra gyűjtünk adatot, akkor közigazgatási térképek ajánlhatók. A térképtípus a térképek pontosságára, megbízhatóságára is ad tájékoztatást. A kataszteri, közigazgatási térképek főleg hatósági nyilvántartási céllal készültek, így nagyobb pontosság várható tőlük. A várostérképek a nagyközönség általános tájékoztatását, a városon belüli mindennapi tájékozódást szolgálták.

Az összetett adatbázis kereső képernyőjén a "Budapest Főváros Levéltára" és a "térképek" jelölőnégyzet együttes kiválasztása után lehet a budapesti térképekre szűkítetten keresni. A térképek leíró adatainak megtekintése mellett a képek megnézéséhez az Aagisview program telepítése is szükséges, amelynek letöltését az adatbázis kezelő programja automatikusan felajánlja.

VI. PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉPÍTŐ BIZOTTMÁNYA TERVEI  1861-1873

 Az Építő Bizottmány működésének 13 éve alatt létrejött anyagban több mint 5 ezer tételen közel 6 ezer tervlap maradt fenn, amelyek között nagyszabású bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, lakóházak, ideiglenes épületek, és jelentéktelen toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A tervek digitális képe megtekinthető, de az adatbázis tartalmazza a Bizottmány által engedélyezett azon építkezések adatait is, melyekről tervanyag nem maradt fenn. Kereshetünk az építkezés helyszíne (egykorú és mai elnevezés, helyrajzi szám), az építész, az építtető, valamint az építmény jellege szerint (ez utóbbira a Leírás mezőben szereplő rövid megjegyzés utal). A feltárás eredményeként 11.416 pesti építkezésről rendelkezünk adatokkal a városegyesítést megelőző 13 évből. Budapest Főváros Levéltára tervtári sorozatában őrzött tervlapok digitális képe kapcsolódik az adott rekordhoz.

Az összetett adatbázis kereső képernyőjén a "Budapest Főváros Levéltára" és a "tervek" jelölőnégyzet együttes kiválasztása után lehet az Építészeti Bizottmány terveire szűkítetten keresni. Az építészeti tervek leíró adatainak megtekintése mellett a kapcsolódó tervek megnézéséhez az Aagisview program telepítése is szükséges, amelynek letöltését az adatbázis kezelő programja automatikusan felajánlja.

VII. KLÖSZ GYÖRGY FOTÓALBUMAI

Klösz György (Justus Georg Kloess) (1844. nov. 15., Hessen, Darmstadt - 1913.júl. 4. Bp.): fényképész, albumokban őrzött város-, kastély-, épület- és tárgyfotóinak adatbázisba rendezett képeinek digitalizált gyűjteményét tartalmazza az anyag. Böngészéssel az albumok címei alapján választható egy-egy témakör, a keresési lehetőségek az egyek képek címei alapján adnak lehetőséget a pontosabb találatok eléréséhez. A képek felbontása a képernyőn való megjelenítéshez elegendő, amennyiben további felhasználásra választana ki képeket, a levéltár kutatótermében kell a másolatokat megrendelnie, azonban ez a szolgáltatás már térítésköteles.

VIII. KÖZÖS TANÁCSI ÉS PÁRTARCHONTOLÓGIA 1948–1990

A megyei, így a fővárosi szintű tanácsi és pártszervek kutatását segíti a most létrehozott, a budapesti (fővárosi és kerületi) tanácsi, illetve pártszervek közös archontológiáját tartalmazó adatbázis. A több lépcsőben készülő munka első ütemében – az NKA támogatásával – a Budapest Fővárosi Tanács; a Budapest Fővárosi Tanács VB, a Budapest I., II. és III. Kerületi Tanács (XXIII.101.a, 102.a; XXIII.201, 202, 203), illetve az MDP és az MSZMP Budapesti Pártbizottság; az MDP és az MSZMP I., II. és III. Kerületi Pártbizottság (XXXV.95, 96, 97, 98, XXXV.1, 6, 7, 8) vezetőinek archontológiáit készítettük el. Az adatbázisban szereplő személyeket ábécé sorrendben közöljük, így a kutatók számára sokkal jobban átláthatóvá válik a hierarchián belüli mozgásuk. Az adatbázisban 2012. november 30-án 7397 rekord szerepelt.