Stéchenyi terv

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Tel. 298-7501/7502

Fogadási idő

Hétfő: 13.00-16.00
Kedd: zárva
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök: zárva
Péntek: 9.00-13.00

KUTATÓSZOLGÁLAT

Tel. 298-7503/7504

Nyitvatartási idő

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd:* 10.00-19.00
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök:* 10.00-19.00
Péntek: Zárva
*Ügyelet
Kedd: 16.00-19.00
Csütörtök: 16.00-19.00

TERVTÁR

Tel. 298-7514

Nyitvatartási idő

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd:* 10.00-19.00
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök:* 10.00-19.00
Péntek: Zárva
*Ügyelet
Kedd: 16.00-19.00
Csütörtök: 16.00-19.00
RSS Hírek
RSS Publikációk
RSS Fordítások

Az ügyészségek


kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Az állami ügyészi szervezetet az 1871:XXXIII. tc. hozta létre Magyarországon. A jogszabály 2. §-a értelmében ennek keretébe tartoztak: a koronaügyész, aki a Királyi Kúria; a királyi főügyészek, akik a Királyi Tábla; a királyi ügyészek, akik az elsőfolyamodású törvényszékek mellett dolgoztak, a koronaügyészi és királyi főügyészi helyettesek s a királyi alügyészek. A járásbíróságok mellett ügyészi megbízottak látták el a vádképviseletet. Ők az ügyvédek vagy a bírósági fogalmazók közül kerültek ki.
1890-ig a bírósági szervezet felépítésének megfelelően a pesti, illetve budapesti ítélőtábla országos jelentőségű szervezete mellett működött a Budapesti Királyi Főügyészség. Az 1890:XXV. tc., amely a királyi ítélőtáblák és királyi főügyészségek szervezéséről szól, az újonnan szervezett 11 ítélőtábla mellett létrehozta a királyi főügyészségeket is, amelyek illetékességi területe megegyezett a táblákéval. Az új szervezetek 1891. május 5-én kezdték meg működésüket.
A Budapesti Királyi Főügyészség körzete meghaladta a Budapesti Királyi Ítélőtábláét. Az 1890:XXV. tc. ugyanis felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy a bűnvádi eljárásról alkotandó törvény hatálybalépéséig, ideiglenesen több királyi ítélőtábla körzetét egy főügyészségi kerületté kapcsolhassa össze. Az előzőek alapján a 1657/1891. I.M. sz. rendelet a győri és a pécsi táblák körzetét a Budapesti Királyi Főügyészséghez csatolta. Ez az állapot 1900. január 1-ig tartott.
A királyi főügyészek, majd 1920-tól a főügyészségek elnökei felügyelték a kerületükhöz tartozó királyi ügyészségeket. Az ügyészi szervezet egésze az igazságügyminiszter alárendeltségébe tartozott, akinek utasítási joga is volt. A főügyészségek az ügyészek feletti felügyelet keretében ügyeltek az ügyvitel szabályozására, megvizsgálták a panaszokat. 1899-től a királyi főügyész a kerületében működő ügyészségektől időszakonként jelentést kérhetett a fontosabb ügyekről és néhány kiemelten kezelt ügykörről (sajtóvétségek, nemzetiségi ügyek, politikai ügyek és mozgalmak).
A Főügyészség iratkezelésében 1899-től a következő tárgyi sorozatokat állították fel: I. szabály- és körrendeletek, általános utasítások; II. gazdasági ügyek; III. fegyelmi-, felügyeleti ügyek; IV. bűnügyek és hozzájuk tartozó végrehajtási ügyek; V. fogház ügyek; VI; ügyforgalmi kimutatások; VII; sajtó ügyek és vegyes iratok. Az elnöki iratokat 1946-ig nem különítették el a peres iratoktól.
1871-ben a Pesti-, majd a Budapesti Királyi Törvényszék mellett létesült a Budapesti Királyi Ügyészség. Az ügyészség feladata az volt, hogy a törvényszékek mellett képviselje a vádat, irányítsa a nyomozást és felügyelje a büntetésvégrehajtást. Az ügyészek 1894-től beavatkozási jogot kaptak a házassági perekbe, majd 1911-ben a kivételes felhatalmazási törvények révén lehetővé vált, hogy háború esetén sajtócenzúrát is gyakorolhassanak. Az 1913:VII. tc. életbelépte után az ügyészség vezetője rendelte ki a fiatalkorúak ügyészét.
Az ügyészség 1910-től kezelte külön az elnöki ügyek iratait, de már az 1880-as évektől el lehet különíteni a peres iratoktól az ügyészség irányításával és felügyeletével kapcsolatos iratokat. A Budapesti Királyi Ügyészség bűntetőperes iratai között már 1907-től előfordulhatnak nyomtatvány útján elkövetett büntettekre és vétségekre vonatkozó büntetőperes iratok, mivel az 1896:XXXIII. tc. a sajtóbíróság egész területén a közvádló szerepét a területileg illetékes királyi ügyészségre ruházta. Jelentősebb azonban az 1918-1933 közötti időszak elkülönített sajtóperes sorozata. A sajtóperekben tett vádindítványok hivatkoztak azokra a részekre, amelyek az eljárásra alapot adtak. Jellemzőek a politikai vonatkozású vádiratok, illetve peranyagok, de előfordulnak a közszemérem elleni sajtóvétségek ügyében indított eljárások is.
Az ügyészségen külön sorozatban maradtak fenn a törvényszékek házassági bontóperekben 1917-1947-ig hozott ítéletei, amelyeket azért küldtek át az ügyészségre, hogy a per során esetlegesen felmerülő bűncselekmények, törvénysértések kapcsán a vádhatóság elláthassa feladatát (a válófelek szívesen nyilatkoztak egymás életének titkolni kívánt részleteiről).
Az ügyészségek 1945 után is változatlan szervezeti formában működtek tovább, noha ez időben épült ki a népügyészségek rendszere is (lásd a Népbíróságok c. fejezetet). A Budapesti Királyi Ügyészség elnevezése Budapesti Államügyészségre változott. A segédkönyvektől eltekintve ezekből az évekből csak némi sajtófelügyeleti iratanyag került eddig a levéltár őrizetébe. Az 1950:IV. tc. a felsőbíróságokkal együtt megszüntette az 1945-től Budapesti Főállamügyészség néven működő addigi főügyészséget is. A kerületi bíróságok mellett kerületi ügyészségek működtek, számuk az 1954-1957 közötti időszakot kivéve (ekkor minden kerületnek önálló bírósága és kerületi ügyészsége volt) nem volt azonos a kerületi bíróságok számával.
Az ügyészségi iratanyag zöme segédlettel jól ellátott, de néhány évfolyamhoz (pl. a Budapesti Főállamügyészség 1949-1950-ből származó aktáihoz) hiányoznak a segédletek.
Az ügyészségeken keletkezett iratokkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy természetesen nem mindig emeltek vádat az ügyészségi vizsgálat befejezése után, ugyanakkor lefolytatták a feljelentéssel kapcsolatos vizsgálatokat, szakértői véleményeket kértek, tanúkihallgatásokat folytattak le, és csatolták a feljelentő által benyújtott bizonyítékokat (pl.: közjegyzői okiratokat). Ezek a fennmaradt iratok sok esetben értékesebbek, mint azok a bírósági sorozatok, ahol csak az ítéletpéldányok maradtak fenn. Itt találhatóak azoknak a vizsgálatoknak az anyagai is, amikor "hivatalos személy elleni erőszak" esetén nyomozott az ügyészség.

Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3-5.
Tel.:+36 1 298-7500 | Fax: +36 1 298-7555 | E-mail
Utolsó módosítás: 2014.10.27. 13:09:09
oldaltérkép | ügyfélszolgálat   |  WWW Statisztika
Érvényes XHTML és CSS.