Stéchenyi terv

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Tel. 298-7501/7502

Fogadási idő

Hétfő: 13.00-16.00
Kedd: zárva
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök: zárva
Péntek: 9.00-13.00

KUTATÓSZOLGÁLAT

Tel. 298-7503/7504

Nyitvatartási idő

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd:* 10.00-19.00
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök:* 10.00-19.00
Péntek: Zárva
*Ügyelet
Kedd: 16.00-19.00
Csütörtök: 16.00-19.00

TERVTÁR

Tel. 298-7514

Nyitvatartási idő

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd:* 10.00-19.00
Szerda: 9.00-16.00
Csütörtök:* 10.00-19.00
Péntek: Zárva
*Ügyelet
Kedd: 16.00-19.00
Csütörtök: 16.00-19.00
RSS Hírek
RSS Publikációk
RSS Fordítások

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa


kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítését megelőzte a műszaki-városrendezési értelemben egységes város megteremtése. Az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1870:X. tc. tartalmazta, amely egészen 1948-ig meghatározta a városigazgatás építésügyi-városrendezési ágazatának működését. A törvény létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok képviselői egyenlő számban foglaltak helyet. A testület a kormány által kinevezett elnökön (amely tisztséget időnként személyesen a miniszterelnök töltött be) és alelnökön kívül 18 rendes tagból állt. Közülük 9-et a kormány nevezett ki, 6 főt Pest, 3 főt Buda város közgyűlése, majd a városegyesítés után 9 főt a főváros törvényhatósági bizottsága választott. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Tanácskozási joggal vehetett részt az üléseken a városok egy-egy tanácsnoka, a városi középítési bizottságok két-két képviselője és a két város, majd az egyesített főváros főmérnöke
A Közmunkák Tanácsának hatásköre a fővárosi önkormányzat építésügyi hatáskörét több fokozatban, mintegy "differenciáltan" korlátozta. A városszerkezet stratégiai kérdéseiben közvetlen intézkedési joggal rendelkezett a Közmunkatanács. Így megállapította a város egészére vagy egyes részeire vonatkozó szabályozási elveket, döntött a nagyobb szabályozási munkák végrehajtásáról. Meghatározta az úthálózat szerkezetét, döntött az utcák és közterek elnevezéséről, a házszámozás szabályozásáról. Az építésügyi szabályzat kibocsátásának jogát - noha ezt eleinte a fővárosi önkormányzat is magának vindikálta - ugyancsak a Közmunkák Tanácsa gyakorolta.
A városszerkezet alapkérdéseit közvetlenül nem meghatározó, de a városképet befolyásoló ügyekben a fővárosi önkormányzat valamennyi határozatát - a tervekkel és költségvetésekkel együtt - fel kellett terjeszteni jóváhagyásra a Közmunkák Tanácsához. Ezek az ügyek a következők voltak: a Duna-part mentén megvalósuló bármely építmény, rakpart, közraktár építése és fenntartása; utak, hidak építése és fenntartása, közterületek burkolása, tisztántartása; városi vasutak építése és fenntartása; csatornázás; parkok; vízvezeték; közterületek beépítése és világítása.
Fellebbviteli hatóságként a Közmunkák Tanácsa másodfokon döntött minden egyéb építési és építésrendőri ügyben, így az építési engedélyek ügyében is.
Az 1937:VI. tc. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét kiterjesztette a főváros környékére is. A törvény nem határolta körül pontosan a környék területét, hanem azt rendeleti szabályozásra bízta. A 33/1938. B.M. számú belügyminiszteri rendelet a Közmunkák Tanácsának illetékességét nagyjából az 1950-ben létrehozott Nagy-Budapest területére állapította meg, azzal az eltéréssel, hogy azt Vecsésre is kiterjesztette. A települések általános és részletes rendezési tervét - az illetékes helyi önkormányzat meghallgatása után - a Közmunkák Tanácsa állapította meg. Fővárosi ügyekben továbbra is a régi összetételében működött, a környéket illető tárgyakban pedig 9, Pest vármegye törvényhatósága által választott taggal kiegészülve járt el.
A Közmunkák Tanácsa irattárának nagy része a főváros 1945. évi ostroma idején elpusztult, de a fennmaradt anyag csonkaságában is fontos forráscsoport a városépítés történetével foglalkozók számára. Hiánytalanul rendelkezésre állnak a tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyek a tárgyalt ügyek rövid megjelölését, az ügy iktatószámát, és a határozat szövegét tartalmazzák. 1938-tól a Közmunkák Tanácsa illetékességi körébe újonnan utalt településekre vonatkozó ügyek külön "pestkörnyéki" jegyzőkönyvekben szerepelnek. Megtalálhatók a Közmunkák Tanácsának működéséről a miniszterelnök számára évenként készített, kinyomtatott jelentések példányai is. Szakbizottsági jegyzőkönyvek csak az 1938-1948 közötti évekből maradtak fenn: a városrosrendezési, a pestkörnyéki városrendezési, a parcellázási, a fellebbviteli, a lakásépítési, a romház, épülethelyreállítási, az Országos Építésügyi Szabályzat kidolgozásával foglalkozó, a műemlékvédelmi, az utcaelnevezési, és az életveszélyt elhárító munkálatok véleményezésére alakult szakbizottságok jegyzőkönyvei.
A Közmunkák Tanácsának szervezési és személyi ügyein kívül számos fontos városrendezési kérdésre is tartalmaz anyagot az elnöki iratok fennmaradt része, amely részben iktatószám szerinti rendben, részben az alábbi tárgyi csoportokban helyezkedik el: a Közmunkák Tanácsának hatáskörére vonatkozó rendeletek és intézkedések 1870-1947; szervezési ügyek 1873-1947; alkalmazotti nyilvántartások 1870-1947; elnöki határozatok és rendelkezések 1928-1947; a Közmunkák Tanácsának megszüntetése 1948; működési jelentések, beszámolók (1938) 1945-46; kimutatások a kiadásokról 1928-1931 (1936); építési szabályzatokkal kapcsolatos ügyek 1877-1939; fellebbezések másodfokú határozatai (1917) 1930-1943; szakjavaslatok a kisajátítási jogról (1913) és a lakásbérletről 1945; vegyes városrendezési ügyek 1937-1947; romház-kimutatások 1945; a budai vár, a várnegyed helyreállítására benyújtott javaslatok, pályázatok 1945-1949.
Az általános ügyviteli iratoknak 1943-ig csak töredéke maradt meg, az 1944-1948. évi anyag viszont nagyjából teljesnek tekinthető. Az általános iratokat 1930-ig csak darabonkénti átnézéssel, 1931-1938 között a fennmaradt iktatókönyvek alapján, 1939-1948 között mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A Margit-szigeten folyt építkezésekről és partvédelmi munkálatokról külön kezelt iratanyag van 1915-1945 közötti időszakból, melyhez 1929-1937 között vannak mutatók.


Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3-5.
Tel.:+36 1 298-7500 | Fax: +36 1 298-7555 | E-mail
Utolsó módosítás: 2014.11.27. 14:54:08
oldaltérkép | ügyfélszolgálat   |  WWW Statisztika
Érvényes XHTML és CSS.