Falba zárt sorsok

2019. június 11.

Budapest Főváros Levéltára a Holokauszt 75. évfordulója alkalmából rendezi meg a Falba zárt sorsok. Házak és emberek, 1944. Budapest – Bergen-Belsen – Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai című kiállítását. A megnyitó helye és időpontja: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3-5., 2019. június 21. 11.00 óra.

Program
Köszöntők:

Tarlós István, Budapest főpolgármestere

Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója

Dr. Daniel Nerlich igazgatóhelyettes, Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich

Előadások: Huhák Heléna: Túlélő tárgyak, rejtőzködő iratok

Annie Szamosi: Utazásom a múltba

Közreműködők:

Erkel Ferenc Vegyeskar

Fritsch Boglárka hegedűművész

A meghívó letölthető itt:

 

bild_003_davos.jpg

A Kasztner-vonaton menekült Apor házaspár Davosban. Fotó:Budapest Főváros Levéltára

fal_1.jpg

Az adatszolgáltatási ívek megtalálása, 2015.

2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait. Az Adatszolgáltatási ívek az ostrom előtti Budapestről nyújtanak pillanatfelvételt. Az ívek „megjegyzések” rovatában olykor a sorsok is megelevenednek a nevek mögött: „keleti fronton eltűnt 1943-ban”; „Farkas Miklós munkaszolgálatra bevonult és családját értesítették hogy eltűnt”; „Két ház egy-egy lakással, az egyik tulajdonos meghalt. Nyaraló. Németek által igénybe véve.” Az I. emeleti kiállítóteremben az adatszolgáltatási íveket és történeti kontextusukat, megtalálásuk, restaurálásuk és feldolgozásuk történetét mutatjuk be.

„Közelgett a lakás elosztása ez volt a legszörnyűbb a mit átéltem, bejött a lakásunkba 3 család annyi holmival legalább mint nekünk volt […] és én nem találtam a helyemet a lakásomban.” Munk Gáborné Gruber Irma visszaemlékezéséből kiderül, családja ekkor hozta meg a döntést: „az életünk úgyis a legkevesebb volt már, […] mindegy csak ki ebből a pokolból.” A Munk család szerencsés volt, vagyonának és kapcsolatainak segítségével bekerült a Kasztner-csoportba, amely 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot, hogy hosszú és izgalmakban bővelkedő utazás, valamint a Bergen-Belsen-i táborban töltött hetek, hónapok után megérkezzen a biztonságot jelentő Svájcba. A látogatók az Aulában a Kasztner-vonat utasai közül tíz család sorsát, történetét követhetik nyomon.

Az Adatszolgáltatási ívek megőrzésének és megtalálásának izgalmas története a magyar és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette. A hír külföldi levéltárakhoz is eljutott. Így kerültünk kapcsolatba a heidelbergi Városi Levéltárral (Stadtarchiv Heidelberg), amely 2017-ben, illetve a zürichi Jelenkortörténeti Levéltárral (Archiv für Zeitgeschichte), amely 2018-ban rendezett kiállítást a holokauszt során Budapesten történtekről. A svájci kollégákkal való közös munka eredményeként ismertük meg a Verband Schweizerischer Jüdischer Fürsorgen (VSJF) svájci, zsidó menekülteket támogató szervezet Magyarországon eddig kevéssé ismert személyi dossziéit, amelyekről hamar sikerült kideríteni, hogy a Kasztner-csoporttal Svájcba érkezett menekültek iratait tartalmazzák. A Jelenkortörténeti Levéltárral együttműködésben rendezett mostani kiállításhoz ezeknek a dossziéknak az anyagát is felhasználtuk. A Kossuth téri szenzációs lelet tehát újabb kapcsolatokat hozott, amelyek újabb forrásokkal, ismeretekkel gazdagítják a magyarországi holokausztra vonatkozó tudásunkat.

A kiállítás nem valósulhatott volna meg  Budapest Főváros Önkormányzata támogatása nélkül.