A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében 2013. június 10-11. között kerül megrendezésre a MUZEUM@DIGIT Múzeumi Digitalizálási Konferencia.

A Kós Károly Emlékév keretében 2013. április 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Kós Károly világa, 1912 című, Budapest Főváros Levéltárával közösen rendezett kiállítás, amely 2013. július 25-ig lesz látogatható.

Budapest Főváros Levéltára és a Székely Nemzeti Múzeum tárlatát Anthony Gall és Fabó Beáta rendezte.

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap,, Kovászna Megye Tanácsa és a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző

   Április 8-án, hétfőn 14 órai kezdettel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest, VIII. Szentkirályi u. 28.) mutatták be egy ünnepi konferencia keretében A Katolikus Budapest című kétkötetes művet. A kötet megjelenése kapcsán Tarlós István főpolgármester, Szuromi Szabolcs Anzelm, az intézmény rektora és Beke Margit történész, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának elnöke beszélt. A Szent István Kiadó gondozásában megjelent könyvben két kollégánk, Simon Katalin és Biró Aurél tanulmányai is olvashatók.

Kattintson a képre!

A Budapest Főváros Levéltárában 2013. február 20-án tartott rendezvényen, amelyen dr. Tóth Ádám a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke is köszöntötte a résztvevőket, az egy évtized óta folyó közjegyzői adatbázis építésének munkájáról számolt be dr. Sarusi-Kiss Béla főosztályvezető. 

A korábban a levéltári dobozokban ismeretlenül-háborítatlanul pihenő dokumentumok iránt az elmúlt másfél évtizedben megélénkült a tudományos és családfakutatók, valamint az egyszerű állampolgárok érdeklődése. Mindez többek között azoknak a kitartó adatbázis építő munkálatoknak köszönhető, amelyet Budapest Főváros Levéltára hosszabb idő óta – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénzügyi támogatásával– végez.

   A Kossuth Rádió A hely című riport műsorában négy budapesti levéltárat ismerhetett meg a közönség: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Zsidó Levéltár, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár s végül Budapest Főváros Levéltára.

 A riport meghallgatható ezen linken!

Budapest Főváros Levéltárának ítélte „Az év kutatóhelye” díjat  a hazai intézmények közül a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE).

A január 31-én Budapest Főváros Levéltárában megtartott ünnepélyes átadó ünnepségen dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, a levéltárakért felelős miniszteri biztos és Hunyady László, MACSE egyesületi elnök adta át a díjat dr. Kenyeres István mb. főigazgatónak. A külföldi kutatóhely kategóriában a Genealogical Society of Utah Familysearch honlapja kapta az elismerést, amelyet Torben Engbjerg, a társaság Kelet-és Közép-európai területi igazgatója vett át.
   Budapest Főváros Levéltára nemrégiben a Magyar Levéltárosok Egyesületétől „Az Év Levéltára” díjat is elnyerte, így elmondható, hogy mind a szakma megítélése, mind a kutatói közvélemény szavazással kinyilvánított véleménye alapján az intézmény 2012-ben a hazai intézmények között kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

   A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2012-ben első alkalommal hirdette meg ƒ„Az Év levéltári kiadványa” díjat, amelynek ünnepélyes átadó rendezvényére és a díjazottak bemutatására 2013. január 30-án, szerdán 11 órától kerül sor Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtár dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.). A négy kategóriában (forráskiadványok, monográfiák/tanulmánykötetek, szakmai kiadványok, adatbázisok) első helyen díjazott munkák közé egyházi levéltár kiadványa nem került be, de a szakmai zsüri a monográfiák és tanulmánykötetek kategóriájában harmadik helyre sorolta a Győri Egyházmegyei Levéltár által megjelentetett egyik könyvet (Koltai András: Batthyány Ádám: Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén).
A rendezvényen több kollégánk is részt vesz, mint zsűritag (dr. Horváth J. András, dr. Sarussi-Kiss Béla), s mint díjazott (Jancsó Éva).

   Budapest Főváros Levéltára digitalizációs eszközparkja az elektronikus levéltár projekt (http://bfl.archivportal.hu/kateg-125-1-e_leveltar.html) keretében egy Zeutschel OM1600 típusú mikrofilmszkennerrel gazdagodott.

A levéltárban jelenleg 17.633.648 mikrofilmfelvételt őrzünk, melyek száma évente kb. 750.000 felvétellel gyarapszik. A mikrofilmek a hosszú távú megőrzést biztosítják, azonban a mai kor kutatója a gyors, elektronikus úton történő hozzáférést igényli. A mikrofilmszkenner segítségével néhány év alatt a mikrofilmen tárolt állományok digitalizálása megtörténik. Az eddig digitalizált mikrofilm-állományok jelenleg a levéltár kutatótermeiben férhetőek hozzá, de már a jövő évben a tervek szerint az otthoni karosszékből, interneten keresztül is kutathatóvá válik az így digitalizált mikrofilmek jelentős része. 

Tisztelt Kutatók!

Budapest Főváros Levéltára 2012. november 14-i hatállyal a következő pontokkal bővítette és módosította Kutatótermi Szabályzatát:

10. A kutató a kutatóteremben fegyverviselési engedély ellenére sem tarthat magánál fegyvert. A fegyver elhelyezésével kapcsolatosan a Biztonsági Szolgálat munkatársai intézkednek.
 
11. Budapest Főváros Levéltára fenntartja magának a kutatói engedély részleges vagy teljes
felfüggesztésének jogát a kutatószolgálati személyzettel szembeni nem megfelelő (goromba,
agresszív, sértő) magatartás tanúsítása, illetve bármilyen más, a személyzet és a többi kutató
nyugalmát és a rendes munkavégzéshez való jogát megzavaró körülmény tartós fennállása (pl.
nem tiszta ruházat, a közösségi helyeken elvárható testi higiénia hiánya, hangos beszéd, tiltott
eszközök használata) esetén.

 A Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöksége által felkért szakmai bíráló bizottság döntése alapján 2012-ben  Budapest Főváros Levéltára nyerte Az Év Levéltára Díjat.

   Hogy micsoda kincseket rejt magában Buda szabad királyi város tanácsának iratanyaga? Táncsics Mihály 1867-ben írt kérvénye Buda város polgármesteri hivatalához igazi csodának számít. Mint tudjuk, Táncsics a forradalom és szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött egészen az 1857 májusában kihirdetett amnesztiáig. Bujdoklása során röpiratokkal buzdított az ellenállásra. A császári hadtörvényszék in contumatiam halálra is ítélte, az ítélet fő vádpontja a Munkások Újsága szerkesztése volt.  1860-ban egy március 15-iki tüntetés szervezéséért elfogták és 15 évre ítélték. A kiegyezést követő általános amnesztia révén 1867-ben, szinte már teljesen vakon szabadult. Szabadulása évében kelt a hivatalhoz írt levele.

 Kattintson a képre!

   Budapest Főváros Levéltára 2008-ban összeállított, 2009 óta a Vajdaság több településén és Belgrádban már sikerrel szerepelt „Neoreneszánsz építészet Budapesten” című építészettörténeti vándorkiállítása 2012. szeptember 26-án Bosznia-Hercegovinában, Tuzlán a Tuzla Hotel galériájában fejezte be három éve tartó délvidéki körútját. A kiállítást Doc. Dr. Izet Šabotić a Tuzlai Kanton Levéltárának igazgatója és dr. Haraszti Viktor Budapest Főváros Levéltára főigazgató-helyettese nyitotta meg. Az alkotók nevében Hidvégi Violetta szólt Budapest kimagasló építészeti korszakáról. Az esemény a 25. évfordulóját ünneplő „levéltári gyakorlat” konferenciasorozat rendezvényébe illeszkedve kapott nagy nyilvánosságot és figyelmet.

Az alkotók ezen a helyen is köszönik Fodor István zentai levéltárigazgatónak kitűnő szervezési munkáját, amely lehetővé tette a neoreneszánsz építészet külhoni bemutatását.

  A Zentai Városi Múzeumban nyílt meg 2012. szeptember 9-én Budapest Főváros Levéltárának Lajta Béla újra Zentán című kiállítása. A rendezvény a Zentai Történelmi Levéltár és a Zentai Városi Múzeum támogatásával jött létre. Az ünnepség vendégeit Pejin Attila, a Városi Múzeum vezetője és Á. Varga László. Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója köszöntötte. A kiállítást Valkay Zoltán műépítész nyitotta meg. Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója megtisztelőnek tartotta beszédében, hogy Budapest Főváros Levéltára, mely Európa egyik legmodernebb levéltára, partnerként tekint a zentai intézményre. A megnyitóbeszéd után Csáky Tamás, a kiállítás rendezője mutatta be a Lajta Béla virtuális archívumot, melyben az építész munkásságáról, életéről és az általa alkotott épületekről találhatnak bőséges anyagot az érdeklődők.

Helyszín: Városi Múzeum (Zenta, Fő tér 5.)
Időpont: Vasárnap, 2012. szeptember 9 - szeptember 30.

 Ötödik alkalommal szervezett nemzetközi levéltári napot a szabadkai Történelmi Levéltár. A rendezvényen a hazai résztvevőkön kívül Magyarország, Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina is képviseltette magát. Az idei konferencia fő témája a levéltári és irattári anyag védelme volt. Levéltárunkat P. Holl Adrien állományvédelmi főosztályvezető képviselte. Előadásában bemutatta az intézményünkben 2010-ben létesült kémiai labort, és az iratbeszállításkor a mintavételes iratokon alkalmazott fertőzöttségi vizsgálatokat. A gyors és egyszerű módszernek több előnye is van. Segítségével csökkenthetjük a fertőzött iratanyag bejutását és elterjedését klimatizált raktárainkban. A prevenció mellett, az iratőrző szervekkel folytatott küzdelmekben is hatékonyabban tudunk fellépni a mikrobiológiai vizsgálati jegyzőkönyvekkel, és a jogszabályi háttérrel. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy a fertőtlenítés költsége az iratőrzőket terheli, ha a gondatlan tárolás következtében az iratanyag határozott gomba fertőzöttsége kimutatható.

   Nem minden nap találkozik az ember körözvénnyel, különösen, ha az öt betyárról szól, akik 1862-ben Döncő Mihály uram obonyi tanyáján garázdálkodtak. Az öt fegyveres betyár hétpróbás gazember hírében állott, s bizony sok gaztett nyomta a lelküket. Mivel fénykép nem szolgált az országos körözéshez, személyleírással próbáltak a nyomukra bukkanni. Kérdés, hogy az ilyen kurta sorokba foglalt kis jellemzések mennyire segítették a nyomozást?

Kattintson a képre!

   1904 meleg nyara nem múlt el izgalom nélkül a fővárosi lakosok számára. A Városligeti tó helyén épített arénában igazi „bikaviadalokat” láthatott a tisztelt nagyérdemű.

De hogy is kezdődött? Budapest Főváros Levéltárának Tanácsi iratai mesélnek nekünk erről. Lapozzunk csak bele!

Történetünk úgy indul, mint egy mese… Hol volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy az ismert bécsi vállalkozó, nevezett Leo Garten-Kronau, Budapest Székesfőváros Tanácsához fordult, hogy egy nagyszabású előadássorozathoz kérjen engedélyt. Ezért a Városligeti tó területét szerette volna busás pénzért bérbe venni! Mit is akart a vállalkozó szellemű úr...

Kattintson a képre!

   Levéltárunk számtalan kincset rejt magában. Levelek, naplók, feljegyzések mesélnek nekünk a múltról. Ha nem sajnáljuk az időt, s beleássuk magunkat az iratokba, akkor meg is lesz a jutalma! A napokban például egy olyan 1943-ban íródott levél került elő, melyben egy tisztes matróna panaszkodott a Gellért gőzfürdő női részlegében uralkodó erkölcstelen állapotokról. Állítása szerint a fürdőben lévő hölgyek, minden gátlásukat levetve, szűzanya meztelenül mutatkoztak. Nézzük csak meg, min is háborgott a jó asszony!

 Kattintson a képre!

   Hinnénk-e, hogy 1846-ban már csak egy török élt Budán? Pedig elhihetjük, mert Schmidt Ferenc Buda szab. király város kapitánya hivatalos jelentésében erről a fontos tényről a számolt be a nagyméltóságú Magyar Helytartótanácsnak. Tudniillik a Török Birodalom lett kíváncsi arra, hogy hány alattvalója (jobbágy) is él külföldön. A felmérésből pontos adatokat tudhatunk meg a Budán árválkodó törökről. A moldovai Botisanban született, 35 éves, zsidó vallású férfiú, nevezetesen Sposkovits Jakab, a bécsi török követségtől nyert tartózkodási engedélyt 1836 áprilisában. Családos ember lévén, tisztes foglalkozást is választott magának, „tajtpipa igazító” volt.  

Mit is mondhatunk, fáj, hogy egyedül maradt ez a szegény török Budán, de valahogy így mégis jobb nekünk…

Kattintson a képre!

   Réges-régi fotón egy magabiztos, hetyke tekintetű férfi tekint ránk. Széles karimájú kalap, szépen fésült, kipödört bajusz, komoly tekintet, rejtélyes kis mosoly a száj szegletében… hát igen, ő Buffallo Bill, az amerikai nép legendás alakja. Hihetetlen történet az övé, mely, ha úgy vesszük, igazi sikertörténet…

Nagysikerű vállakozása, a Buffalo Bill’s Wild West 25 városban mutatkozott be Magyarországon, így a fővárosban is. Levéltárunkban bőséges iratanyag mesél nekünk Buffallo Bill budapesti szerepléséről. Megtudhatjuk, hogy a társulat 1906. június 16-24. között lépett fel a Budapest Tattersall Részvénytársaság által a Külső Kerepesi úton rendelkezésre bocsátandó területen.

Kattintson a képre!

   A Fővárosi Vízművek munkatársainak HR csoportja 2012. június 9-én megtekintette levéltárunkban a Vízhordók és vízvezetők c. kiállítást. A Horváth J. András főlevéltáros tárlatvezetése során megelevenedő kiállítási anyag élénk érdeklődést kiváltva kötötte le a dokumentumokat böngészők figyelmét. Levéltárunk  továbbra is várja a látogatói csoportok jelentkezését, akik számára szakértői vezetést biztosít.

   A Múzeumi Majálison a levéltári totót kitöltők közül dr. Gyulai Ádám nyerte meg az exkluzív levéltár látogatás lehetőségét.  Dr. Gyulai és családja 2012. június 25-én váltotta be nyereményét és tett látogatást Budapest Főváros Levéltárában, ahol Breinich Gábor tudományos titkár kalauzolta őket. A négy órás séta során a rendkívül érdeklődőnek bizonyult  látogatók megismerkedhettek a levéltár épületével, áttekintést kaptak a levéltári iratanyag kezelésével, rendszerezésével, feldolgozásával kapcsolatos kérdésekről, a levéltárban folyó munkáról. Bepillanthattak az irat digitalizálási projekt technikai részleteibe, a restaurátorok munkájába, és megszemlélhették a levéltárban féltve őrzött legrégibb okleveleket, iratokat.

    A Fővárosi Főügyészség igazgatási iratainak rendezése során bukkantunk azokra az utasításokra, amelyek az ötvenes évek elején a rabságban született csecsemők, valamint a terhes és/vagy szoptatós anyák felől rendelkeznek. Amelyekből kiderül, hogy emberi bánásmódra – a büntetés félbeszakítására, halasztására – csak az számíthatott, akit a rendszer nem tekintett eleve (osztály)ellenségének, akinek valós vagy koholt bűncselekményét nem tekintette különösen veszélyesnek, ezért különösen súlyosan elítélendőnek.

Kattintson a képre!

Jelentősen módosult a levéltári törvény.
A levéltárak szervezetét és rendszerét jelentősen érintő változások a Magyar Közlöny 63. számában olvashatóak.